A Parlament 2023. június 4-én megszavazta a „salátatörvényt”, amely szeptembertől megszünteti a bizalmi vagyonkezelés legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Annak ellenére, hogy az eredeti javaslathoz képest a végső szabályozás enyhébb lett, továbbra is nyugodtan kijelenthetjük, hogy aki most nem lép, az várhatóan később megbánja a döntését.
Mi is pontosan a bizalmi vagyonkezelés (bvk)?
A bizalmi vagyonkezelés az új Polgári Törvénykönyv által került előtérbe. Az eredeti elképzelés szerint egy vagyonos magánszemély (vagyonrendelő) átadja a vagyonát egy másik személy (vagyonkezelő) részére annak kezelése és irányítása céljából, valamint azért, hogy kiadja a vagyont és annak hozamát a kedvezményezettek számára. Mivel a magyar jogrendszerben 2014-ig egyáltalán nem létezett az öröklés és a családi vagyontervezés biztosítására alkalmas összetett jogi konstrukció, ezért a bizalmi vagyonkezelés nagyon gyorsan meglehetősen népszerűvé vált. Továbbá képes volt megteremteni a Mátyás király mesékből közismert „hozok is, meg nem is” feltételrendszert: mivel a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye ugyanaz is lehet, ezért a vagyonrendelő úgy tud a saját vagyonából és kockázataitól eszközöket eltávolítani, hogy mindeközben nem mond le az afölötti rendelkezési jogról.
A bvk elterjedését a cégtulajdonosok körében egy másik szempont is elősegítette: a közbeiktatásával lehetőséget biztosított a cégtulajdonos számára, hogy adófizetési kötelezettség nélkül értékelje fel vagyonát piaci értékre. Ez azt is jelentette, hogy a cégtulajdonos a cége későbbi esetleges értékesítéséből származó tőkenyereséget adómentessé tudta tenni, amelyet ilyen egyszerűen csupán ezzel a konstrukcióval lehet megvalósítani.
A fő adózási előny bezárása
Előre megjósolható volt, hogy a jogalkotó az adómentes vagyonfelértékelési lehetőségre egy adózási kiskapuként fog tekinteni. Ennek következtében a szakmát nem érte teljesen váratlanul, amikor júniusban a Parlament elé terjesztett adócsomagban a jogalkotó ennek az adóelőnynek a megvonását kezdeményezte. A törvényjavaslat alapján a vagyonrendelés értékesítésnek minősül, tehát ha a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe adáskor a részesedés értékét magasabban határozza meg, mint az általa a cég „megszerzésére” fordított érték, úgy a különbözet után 15%-os szja fizetési kötelezettsége (valamint korlátozott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége) keletkezik. A tervezet szerint ugyan nem kötelező a vagyon piaci értékre történő felértékelése, viszont megszabja, hogy ha erre a vagyonkezelésbe adáskor nem kerül sor, akkor az adót a vagyontárgynak a kedvezményezett részére történő kiadásakor kell megfizetni.
A törvényjavaslat egy 30 napos átmeneti időszakot biztosított azoknak, akik még a régi szabályok szerint szeretnének bkv-t létrehozni: azaz ezen időszak alatt még lehetőség van a vagyontárgyak ingyenes felértékelésére.
A végső szöveg: néhol felpuhult a korábbi koncepció
A 2023. június 4-én a Parlament által elfogadott jogszabály-módosítás fenntartotta az eredeti javaslatot. Ezt azt jelenti, hogy a jövőben a vagyonkezelésbe adás esetén főszabályként ténylegesen vagy adót kell fizetni, vagy nincs mód a felértékelésre. A végső szöveg azonban pár kivételt tesz: azoknál a bizalmi vagyonkezeléseknél, amelyekben csak a vagyonrendelő halála után kerül sor a vagyonkiadásra, továbbra is fenn áll a lehetőség az adómentes felértékelésre a vagyonrendeléskor. Mindazonáltal, ha valaki így hoz létre bizalmi vagyonkezelést és a vagyonrendelő halála előtt mégis bekövetkezik a tőkekifizetés, abban az esetben a kedvezményezettnek az adót 20%-kal növelt összegben kell megfizetnie.
A 2023. június 4-én elfogadott törvény más módon is biztosít adómentes felértékelést: ha a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelést a halála esetére, a halála napjára rendeli el. Habár ilyenkor elesik attól, hogy felhasználja a bvk-t vagyonvédelmi eszközként (mivel haláláig a vagyona a nevén marad), továbbá öröklés kapcsán sem tud teljesen rugalmas lenni (hiszen a halál időpontjában bvk-ba adott vagyont kötelesrész fogja terhelni), de az adómentes felértékelési lehetőség elérhető lesz.
Lazításnak tekinthetjük azt is, hogy az eredeti módosítási javaslat szerinti 30 napot kibővítették, így még 60 nap áll rendelkezésre a bizalmi vagyonkezelés létrehozatalára. Ezt a kiszabott határidőt a törvény kihirdetésétől kell számítani. További kedvezmény jár azok számára is, akik vagyonkezelő alapítványt kívánnak létrehozni, mivel nem kötelező az alapítványt 60 napon belül bejegyeztetni, csupán a bejegyzési kérelem benyújtása szükséges ezen időn belül.
Mi várható a változások fényében?
A jogalkotó által megszabott 60 napos határidő mondhatni egy „felhívás keringőre”. Azok számára, akik terveztek bvk-t létrehozni és még nem tette meg, az a 60 napos ablakot most minden bizonnyal ki fogja használni. Az országban már ígyis rengetegen bvk-alapítási lázban égnek és ez csak fokozódni fog az elkövetkezendő időszakban.
A határidő elteltével bizonyára várható egy átmeneti visszaesés a bizalmi vagyonkezelések alapításában, azonban ezt követően lassan ismét ez is megszokottá válik a vagyonvédelem és a generációk közötti flexibilis vagyonátadás eszközeként.
Érdeklik a céges vagy a magánvagyon-megoldások, esetleg a cégeladás, generációváltás mellett döntött? Keresse tapasztalt kollégáinkat a lenti elérhetőségeken:
Telefon: +36 1 889 2800
E-mail: info@vagyontervezes.hu
Web: vagyontervezes.hu