A fellebbezés az adóeljárás rendes jogorvoslati lehetősége. Ha az adózó szerint az adóhatóság elsőfokú döntése jogszabálysértő, akkor azt fellebbezéssel támadhatja meg az átvételétől számított 15 napon belül, „lezárt” időszakot teremtő adóellenőrzés esetén pedig 30 napon belül.
Az adózó fellebbezése a felettes adóhatóság által kerül elbírálásra, a döntést a fellebbezés jogosságáról másodfokú határozatban hozza meg.
A fellebbezés benyújtása nélkül már az elsőfokú NAV határozat is véglegessé válik és végrehajtható lesz. Azonban a fellebbezés halasztó hatályú, ugyanis a határozatot nem lehet végrehajtani fellebbezés elbírálásáig függetlenül a végleges döntéstől. A fellebbezés ezért azok számára is megoldást jelenthet, akik csupán a határozat végrehajtását szeretnék időben eltolni a NAV ellenőrzés során.
A fellebbezés illetékköteles, amelynek az összegét legkésőbb a fellebbezés benyújtásával együtt kell befizetni. Mértéke a megállapított adókülönbözet minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. A fellebbezés illetéke ugyanakkor visszajár, amennyiben az adózó fellebbezése vagy később a keresetlevele eredményeképpen a támadott határozatot hatályon kívül helyezik.
Az adóeljárás során hozott döntés kijavítása saját hatáskörben
Az elsőfokú adóhatóság részére kell benyújtani a fellebbezést, amely az ügy irataival együtt továbbításra kerül a másodfokú adóhatóságnak. Azonban az elsőfokú adóhatóságnak jogában áll a saját döntését módosítani vagy visszavonni, azaz ha ilyen módon orvosolja a fellebbezésben foglalt kifogásokat, akkor azt a másodfokú adóhatóság már nem bírálja el. Természetesen ebben az esetben is visszajár az adózó számára a fellebbezési illeték.
A felettes adóhatóság döntései
A fellebbezés elbírálásakor a felettes szerv az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, illetve azt is megteheti, hogy ezeket a döntéseket csupán az elsőfokú határozat bizonyos részeivel kapcsolatban hozza meg.
A gyakorlatban nem sűrűn fordul elő, hogy a másodfokú adóhatóság megváltoztatja az elsőfokú adóhatóság határozatát. Ha a felettes szerv a fellebbezést megalapozottnak találja, akkor a legtöbbször megsemmisíti az elsőfokú határozatot. Ezt követően új eljárás lefolytatására utasítja az elsőfokú adóhatóságot, például ha nem megfelelően végezték el a bizonyítást. A másodfokú adóhatóságnak ilyen esetben meg kell állapítania a megismételt eljárás kereteit a másodfokú döntésben és pontosan meg kell határoznia, hogy az elsőfokú szervnek mit kell vizsgálnia, milyen döntést kell hoznia, amely utasításoktól az elsőfokú adóhatóság nem térhet el.
Feltételes adóbírság kedvezmény
Annak érdekében, hogy az adóviták gyorsabban lezáruljanak, mint ösztönző eszköz az adózók mentesülhetnek a velük szemben kiszabott adóbírság 50%-ának megfizetése alól, ha a fellebbezési jogukról lemondanak és a megállapított adókülönbözetet az esedékességig megfizetik. Értelemszerűen az adóbírság fennmaradó 50%-t továbbra is ki kell egyenlíteni. Amennyiben sor kerül a fellebbezési jogról való lemondásra, azt később már nem lehet visszavonni. Ilyen esetben az adózó elesik minden további jogorvoslati eszközétől, többek között a felügyeleti intézkedés iránti kérelemtől is.
Végleges adóhatósági határozat
Mivel már a másodfokú döntés nem támadható fellebbezéssel, így az véglegessé válik, amely azt jelenti, hogy az adózónak 15 napon belül eleget kell tennie az abban megállapított fizetési kötelezettségeknek.
Azonban az adózó ekkor kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát, amellyel gyakorlatilag megkezdődik a tényleges adóper. Ez egyébként a határozat végrehajthatóságát nem befolyásolja, ugyanakkor a keresetlevéllel együtt ún. azonnali jogvédelem keretében kérhető a végrehajtás felfüggesztése. Ennek ellenére tapasztalataink alapján a bíróságok csak nagyon ritka esetekben teljesítik az ilyen kérelmeket.
Adóellenőrzés, vagy adóper folyik cége ellen? Vegye fel a kapcsolatot tapasztalt adójogász kollégáinkkal!
Weboldal: kopogtatanav.hu
E-mail: info@kopogtatanav.hu
Telefon: +36 1 889 2800