A kínai kormány véleménye szerint a “nemzeti feltételeknek megfelelő” irányban halad az emberi jogok fejlődése az országban, miközben továbbra is a jogállamiság előmozdítása, az állampolgári jogok, az emberek méltóságának védelme a cél – áll az emberi jogok alakulását rögzítő idei Fehér Könyvben, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.
Az 1991 óta kiadott és idén 12. alkalommal megjelent helyzetértékelő dokumentum első ízben tárgyalja külön fejezetben az emberi jogoknak az igazságszolgáltatás rendszerében történő érvényesülését.
Szerzőinek megállapítása szerint a bíróságokat érintő, 2014-ben hozott reformintézkedések az elfogulatlan, átlátható és emberi jogokat érvényesítő igazságszolgáltatást szolgálták. Egy sor új rendelkezés segíti elő, hogy a közbiztonsági szervek, az ügyészségek és a bíróságok eljárásai során kiszűrhetők legyenek az igazságtalanságok, a tévedések és a hamis vádak.
Konkrét példákkal felidézik, hogy megkezdődött korábbi téves bírósági ítéletek felülvizsgálata, illetve megváltoztatása. Az év során az újratárgyalt ügyek száma meghaladta az 1300-at.
Szintén 2014-ben több mint 400 ember esetében tekintettek el a letartóztatástól és csaknem 200 esetben a vádemeléstől azért, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok elégtelenek voltak, vagy azokat törvénytelenül szerezték. A Fehér Könyv megismétli: kétes bizonyítékok, vagy bizonytalanság esetén nem szabható ki büntetés.
A dokumentum hangsúlyozza azt a célt, hogy az állampolgárokat mindinkább bevonják a törvényhozás folyamatába, a konzultatív demokrácia intézményeibe és a helyi demokratikus közösségekbe, továbbá elősegítsék a polgárok által történő ellenőrzést, valamint a szólás szabadságát. Megemlítik, tavaly 650 millióra nőtt az internetezők száma.
A világ legnagyobb fejlődő országában a szegénység felszámolását is az alapvető emberi jogok között kezelik. Megállapítják, hogy 2014 végére az évi 2300 jüannál (104 ezer forint) kevesebből élő vidéki lakosok száma több mint 12,3 millióval csökkent, azonban még mindig meghaladja a 70 milliót.
A dokumentum mindezek mellett számos területtel foglalkozik, köztük a társadalombiztosítás, az oktatás, a kultúra területét érintő jogokat, a vallásgyakorlás helyzetét, az idősek, a fogyatékosok, a nők és a gyerekek, a vándormunkások jogait, de megemlíti a fogyasztóvédelemmel, a munkabiztonsággal kapcsolatos jogokat, valamint jogvédelmi szempontból terítékre kerül a terrorizmus és a kábítószer elleni küzdelem is.
Az emberi jogok Fehér Könyvét a kínai kormány 1991 óta adja ki, a legfrissebb sorrendben a tizenkettedik.
Kína emberi jogi helyzete, ezen belül is különösen a szólás- és gyülekezési szabadság korlátozása a nyugati államok, civil szervezetek, valamint a média részéről rendszeresen bírálat tárgyai. Pekingben e kritikákat visszautasítják és egyrészt arra hivatkoznak, hogy az országban a kínai törvények az irányadóak, másrészt a bírálókat kettős mérce alkalmazásával vádolják.